G. Fehér Péter
Amilyen páratlan gyorsasággal létrejött, olyan hamar léphet le a porondról az alig egy évtized alatt kialakult orosz középosztály. Oroszország ugyanis az egyik legnagyobb vesztese a pénzügyi válságnak.
Alekszander Zvjagin orosz vállalkozóból dől a panasz, amikor üzleti lehetőségeiről beszél egy külföldi újságírónak. Zvjagin egy jachtépítő üzem tulajdonosa, és a gazdagok számára gyárt vízi járműveket. Az üzlet virágzott, legalábbis eddig. "Hosszú távra kell terveznünk. Egy jacht gyártási ideje, típustól függően, 18 és 36 hónap. A pénzügyi válság bizonyos fokig váratlanul ért minket. Könnyen lehetett olcsó hitelekhez jutni, és ezzel éltünk is. Mindez azonban a múlté" - mondja.
Sok időnek kell eltelnie, míg a válság hatásai eltűnnek Oroszországban, állítja Mihail Deljagin, a moszkvai Globalizációs Tanulmányok igazgatója. Az olaj- és gázbevételekre épülő orosz gazdaság, mely az elmúlt években becslések szerint 1300 milliárd dollárnyi bevételre tett szert, sérülékennyé vált, mivel egyre szűkül az energiahordozók iránti kereslet. Viszszaestek az árak is: a kőolajért nyáron hordónként még 130 dollárt is megadtak, ma már alig 90 dollárt fizetnek érte. A Zvjaginhoz hasonló középvállalkozók egyik napról a másikra a csőd szélére kerültek, mert a kis- és közepes orosz üzemek jószerivel csak a belső piacra termelnek.
A megrendelők jövedelme viszont éppen az energiahordozók bevételéből származik, és nyugodtan állítható, hogy az orosz gazdaságnak nincs is olyan szegmense, amely ne kötődne az olaj- és gáziparhoz. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy sok vállalkozó a luxuscikkek gyártására állt rá, márpedig ezeket elsősorban olyan emberek keresik, akik jövedelmüket közvetlen módon az energiaszektorból szerzik.
Az 1998-as gazdasági összeomlás után kevesen gondolták volna, hogy nagyon hamar - legalábbis a korábbi helyzethez képest - majdhogynem paradicsomi állapotok következnek be Oroszországban. Vlagyimir Putyin elnök kemény kézzel látott hozzá a gazdaság rendbetételéhez, a körülmények pedig kedveztek neki, mert a nyersanyagárak abban az időben kezdtek gyorsan emelkedni. A külvilág csak a befolyásos oligarchákra figyelt, közben azonban az orosz társadalom jelentős része is kezdett megtollasodni. Tíz év se kellett hozzá, igen erős középosztály alakult ki, mely a társadalom 20-25 százalékát teszi ki; ez családtagokkal együtt 30-35 millió ember. Ezzel együtt fogyasztói boom vette kezdetét: a módos középosztálybeliek jó autókat, nagyobb és igényesebb lakásokat, luxuscikkek tömegét vásárolták, több és jobb minőségű élelmiszert fogyasztottak - részben nekik is "köszönhető", hogy a világon ma élelmiszerhiány alakult ki.
"Putyin jó helyzetfelismerő képességének tulajdonítható, hogy elkezdett a középosztályra támaszkodni, és ennek következtében jelentősen meg is nőtt a társadalmi bázisa", állítja Roland Nash, a moszkvai Renaissance Capital bank kutatási részlegének vezetője. "Ha ez a középosztály anyagilag megroppan, ez az eddigi putyini politikát áshatja alá", mondja a pénzügyi szakember. Ez pedig jelentős társadalmi és vele együtt politikai feszültségekkel járna Oroszországban.
Az elmúlt időszakban az orosz gazda ság - az energiahordozók bevételére alapozva - évente hét százalékkal nőtt. A középosztály további megerősítését célozta, hogy a busás haszon egy részét Putyin vissza akarta forgatni a gazdaságba, hogy így is növelje a kis- és középvállalkozók lehetőségeit. Ezzel párhuzamosan a középosztály gyarapodó jövedelmének elköltésére különböző lehetőségeket kívánt teremteni, vagyis az ott termelt anyagi javak felhasználásával is serkenteni akarta a gazdaságot. Ezért tavaly áprilisban Putyin grandiózus gazdasági terveket jelentett be. Létre kívántak hozni egy 9,73 milliárdos alapot, melyből új lakásokat - öt év alatt összesen ötmilliót - akartak építeni, évente 130 millió négyzetméternyi alapterülettel. Ugyancsak öt év alatt 25,3 milliárd dollárt kívántak elkölteni létesítmények és intézmények fejlesztésére, és közben egy év alatt 12 százalékkal növelték volna a költségvetés kiadásait.
Még idén szeptember közepén is optimista volt a hangulat, s Putyin - most már miniszterelnökként - 15 évre szóló költségvetési tervet dolgozott ki. Néhány nap múlva azonban a helyzet megváltozott. Napokra bezárták a moszkvai és szentpétervári tőzsdét, így akadályozva meg az értékpapírok teljes elértéktelenedését. A moszkvai tőzsdeindex a május közepi csúcs óta hetven százalékot veszített értékéből. Az index alig öt hónapja még a 2500 pontos szintet ostromolta, október közepén viszont 760 ponton zárt. A pénzügyi válság a világon mindenütt zuhanást eredményezett a részvényárfolyamokban, ekkora esést viszont egyetlen piac sem produkált. Becslések szerint ez mintegy ezermilliárd dollárral csökkentette a tőzsdén jegyzett vállalatok értékét. A nemzetközi vállalatiérték-listákon alig fél éve még a legelőkelőbb helyeken szereplő orosz cégóriások - mint a Gazprom, a Lukoil vagy a Norilszk Nyikkel - ma már csak regionális összehasonlításban számítanak jelentős értékűnek.